Blog

Egy idő után jönnek a fizikai jelzések, de nem foglalkozunk vele. Talán elmegyünk orvoshoz, ahol jó darabig semmit nem tudnak megállapítani - még nem azért fáj, mert betegek vagyunk, hanem azért, mert ha így folytatjuk, betegek leszünk. Végül ez is eljön, és a sok éves mellkasi fájdalom, gyomorfájás, fejfájás, vagy bármi más egy sokkal komolyabb szintre lép. Várjuk az instant megoldást arra, amit évek alatt tettünk magunkkal. De a megoldást kívülről várjuk.

 

A változáshoz idő kell, mondják. Valójában nem a változáshoz kell az idő, hanem ahhoz, hogy elhiggyük magunkról, képesek vagyunk másképp élni. Képesek vagyunk önállóan boldogok, egészségesek lenni. A változás egy pillanat, egy döntés eredménye: azé a pillanaté, amikor elhisszük hogy képesek vagyunk megtenni. Nemcsak azt kell tudni, hogyan nem akarunk élni, hanem azt, hogyan akarunk élni. Ha ezt megfogalmazzuk, megnyílnak a kapuk, csak a jeleket kell figyelnünk: semmi sem véletlen.

 

Nap mint nap megküzdünk mindannyian a boldogságunkat sokféleképp hátráltató tulajdonságainkkal. Valójában mind arról szól, hogy valamilyennek tartjuk magunkat és ettől a képtől nem akarunk szabadulni. Ha ezt a képzetet elengedjük, szabadok leszünk. Jobbulást!

Még nem érkezett hozzászólás